4. Fejezet

 - Szi..szia! Te vagy Jess öccse, ugye? Jajj de hülye vagyok, hiszen már ismerlek.. Öhm… Mi is lesz a kaja?- kérdeztem tiszta cikin. Atya ég, hogy csinálhatok magamból mindig mindenhol hülyét?

- Állítólag házi hamburgerJ Ha már Amerikában vagyunk… legalábbis Jessi ezt mondtaJ Szia Dean, rég találkoztunk! Hogy megy a suli? – fordult a bátyám felé. Na ugye, hogy hazudott!

- Jól, köszi! Na, hát.. akkor, amíg Jess megjön a kajával, megmutatom, melyik szobákból választhatsz Luc’! Tényleg, Sam Jessica neked már megmutatta a szobákat?

- Nem csak leültetett a TV eléJ

- Király, akkor gyertek és válasszatok. Három üres szobánk vanJ

  Felmentünk az emeletre. A lépcső tetejétől egy hosszú folyosó terült el, jobbra is és balra is. A lépcsővel szemben a fürdőszoba volt, mellette balra két szoba és jobbra is két szoba. Ebből állt a második emelet.

- Ez a mi szobánk Jessel. Ha kell valami, lécci kopogjatok J Tudjátok, hogy van ez.. – nevetett.

- Oh, igen, nagyon jól tudjuk! – kacagott szintén Sammy is.

  Jujj, hogy milyen kínos volt! Én szórakozni jöttem! 3 hónapig nem érezhetem magam kínosan.. Az hogy nézne már ki? Annyi lenne az álomutazásomnak. Úgy kell kezelnem az ügyet, mintha Sammy a tesóm lenne, vagy nem is tudom…

…

De ha egyszer olyan cuki?? Úgy nehéz lesz! Jajj Istenem, miért történik velem mindig, MINDIG valami???? Miért nem lehet nyugodt nyaram, MIÉRT??? Áááá!!!

  Tovább mentünk, benyitottunk egy szobába, amely közvetlen Dean-ék szobája mellett volt. Nem volt rossz szoba, nem mondhatnám…

- Ez az egyik. Ennek a szobának van a legjobb panorámája…- mondta Dean.

- Valóban nem rossz. – nézett elégedetten körbe Sam.

  Tovább mentünk, egy újabb szobához érkeztünk, amikor beléptünk, rögtön éreztem ez kell nekem! Kicsi volt ,egy ablaka volt, de onnan gyönyörű volt a kilátás, volt egy polc, egy ágy, és erkély. Nekem ennyi elég volt.

- Ez király! – kiáltottunk fel egyszerre Sammel. Meglepődtem, hogy neki is ez a szoba kellett..

- Legyen csak a tied! – mosolygott Sam, de láttam az arcán, hogy bánná.

- Áh, hagyjad! Nyugodtan, költözz be! Nekem jó a másik, meg még van egy szobaJ

- Neem! Dehogy hölgyeké az elsőbbségJ - nevetett.

- Csoda, hogy még van aki ezt észben tartja.. – nevettem. – De mondom, legyen a tied!

- Bocsi gyerekek, hogy közbe szólok, de ez a legrosszabb, legkisebb, legsötétebb szoba! – szólt közbe Dean.

- Lehet… - szólt Sam. – Ezért legyen Luc’é, ő úgyis ezt szeretné! És kész, nincs  vitaJ

- Rendben, kösziJ Akkor én becuccolok!

  Már becézget? Luc’ Jesszus.. Ez annyira.. Égő!

  Végül Sam a mellettem lévő szobába költözött be. Nem mentem át, megnézni, milyen a szobája, nem akartam zavarni. Inkább kipakoltam, mindent a helyére tettem,( na jó ez túlzás a ruháim még a bőröndben hevertek) majd lefeküdtem az ágyra. Puha és kényelmes volt. Gondolkoztam. (Tudom, ez meglepő lehet számotokra XD). Erre vártam egész életemben erre az utazásra és most… Annyi :S Puff, egy srác jobban érdekel, mint Miami.

  Csak feküdtem és álmélkodtam, hogy itt van Miami itt van ami nekem kell, de Sam.. Sammy bekavar.

  Hamar ráeszméltem, hogy nem hagyhatom, hogy az álmaimat egy pasi tegye tönkre. A srácoknak a szerelem nem is fontos, csak AZ, vagyis még értelme sem lenne. Egyszer voltam „szerelmes” még hatodikban. Nagyon odavolta megy srácért, de neki más kellett, másik csaj. Nem adtam fel, nem akartam alul maradni, de mind ez hiába. Hetedik végére már azzal a csajjal járt. Két évig ettem magam rajta, de hiába. Életem első szerelmi csalódása volt. De tudom, hogy igazi szerelem nincs is. Mondjatok egy olyan srácot, akit szó szerint a szerelem érdekel.(Vagy legalább egy kicsit!)

…

Na ugye!

  Visszakanyarodva a témára, nem hagyhattam, hogy egy srác tegye tönkre az álmaimat. Feltápászkodtam az ágyból, kimentem az erkélyre és néztem a strandot, az óriási felhőkarcolókat, a tömérdeknyi Porschet, amely az utcákon furikázott, a focizó gyerekeket, egyszóval: Miamit. Meg kell mondanom, bejött a látvány! Hamar elfelejtettem minden gondom, amíg a jobb oldalamon hangokat nem hallottam. Kinyílt a mellettem lévő szoba erkélyajtaja. Sam jött ki rajta. Ennyit a nyugodt álmokról!

- Hello. – köszönt.

- Szia. – mondtam. Sam rátámaszkodott a korlátra és úgy nézte a tájat, pont ahogyan az imént én tettem.

- Na, hogy tetszik Miami? – szólalt meg végül.

- Ez kérdés volt? Egyet találhatsz! – nevettem.

- Hát igen.. Gondolom, már most imádod! Amikor először voltam itt én is teljesen odavoltam. De a mai napig, bármikor idelátogatok, lenyűgöz a hely.

- Nem csodálom. – mosolyogtam, de nem mertem ránézni. Ahhoz túl szépek voltak a szemei.

- Amúgy… Tartozom egy vallomással… Én tudtam, hogy te ki vagy. Már a repülőn, tudtam, hogy Jessica barátjának jön a húga és hogy vele töltöm a nyarat. Amikor bemutatkoztál, a dolog világossá vált. És Dean-t isismertem J

  Teljesen ledöbbentem. Bezzeg én meg tökre meglepődtem ,erre ő meg tudta!

- És miért nem szóltam? Teljesen meglepődtem! – nevettem , mert nem tudtam mi a szitu.

- Nem tudom.. Gondoltam, úgyis találkozunk és… nem tudtam, tudod-e, hogy te meg velem töltöd majd a nyarat.. Szóval nem szerettelek volna összezavarni.

- ÉrtemJ - mosolyogtam. Kénytelen voltam a szemébe nézni, mert ő is az enyémet nézte. Elmondhatatlan szempárja volt. Teljesen elraboltak a szemei, nem tudtam szabadulni.

- Milyen szoba jutott neked? Nagyon rossz? – törtem meg végül a jeget, mert nem álltam messze attól, hogy az az egy korlát, ami közöttünk volt, ledőljön a jó voltamból és a nyakába ugorjak. Lehet, hogy most egy hülye libának tartotok, de ti is érezni fogjátok ezt az érzést…

- Gyere, megmutatom. – nyújtotta kezét, majd a segítségével átmásztam a korláton.